A legtöbb lézervágó gépet CNC-programok vezérlik, vagy vágórobotként konfigurálják. Precíziós feldolgozási módszerként a lézervágás szinte minden anyagot képes vágni, beleértve a vékony fémlemezek két- vagy háromdimenziós{2}} vágását is.
Az autógyártás területén széles körben alkalmazzák a lézervágási technológiát a térbeli görbékhez, például az autók napfénytetőihez. A Volkswagen 500 W-os lézert használ összetett -formájú karosszériaelemek és különböző ívelt részek vágására. A repülőgépiparban a lézeres vágási technológiát elsősorban speciális repülőgép-ipari anyagok, például titánötvözetek, alumíniumötvözetek, nikkelötvözetek, krómötvözetek, rozsdamentes acél, berillium-oxid, kompozit anyagok, műanyagok, kerámiák és kvarc vágására használják. A lézervágással feldolgozott repülőgép-alkatrészek közé tartoznak a motor égésterei, a vékony falú titánötvözet burkolatok, a repülőgépvázak, a titánötvözet burkolatok, a szárnyrészek, a hátsó repülőgép-lemezek, a helikopter fő rotorjai és az űrsikló kerámia hőpajzsai.
A lézeres vágási és alakítási technológiának a nem-fémes anyagok területén is számos alkalmazási köre van. Nemcsak kemény és törékeny anyagokat, például szilícium-nitridot, kerámiát és kvarcot képes vágni, hanem rugalmas anyagokat is, például szöveteket, papírt, műanyag lapokat és gumit. Például, ha lézeres vágást használ a ruha szabásához, az anyag 10-12%-át takaríthatja meg, és több mint háromszorosára javíthatja a hatékonyságot.